Rengeteg hasznosításra váró meggy volt itthon, de nem akartam, hogy valamilyen liszt alapú süteményben landoljanak, sőt úgy gondoltam, hogy ezúttal a sütést is megspórolnám, megtartva ezzel, a gyümölcsben lévő enzimeket.
A nyers étkezést nagyon egészséges és követendő dolognak tartom, én is próbálkoztam vele egy ideig és mondhatom, hogy a közérzetemnek nagyon jót tett, a vitaminszintem emelkedett, a szervezetem megszabadult a feleslegesen visszatartott víztől, ami a külsőmön is rögtön meglátszott. Ha ilyen jó volt miért hagytam abba mégis? Sajnos rákényszerültem, mert egy porckorongsérv eredetű ülőideg gyulladás miatt erős gyulladáscsökkentő gyógyszert kellett szednem. Ezeknek köztudottan rengeteg mellékhatása van, közülük az egyik, hogy gyomorfekélyt okozhatnak. Szerencsére odáig nem fajult a dolog, de azért néhány tünetét élvezhettem. Akinek volt már az tudja, hogy ez mivel jár. Minden étkezést követően 6-8 óra iszonyatos gyomorfájdalom, olyan mint amit gyomorrontáskor érez az ember, csak ez megtízszerezve. Szerintem természetes, hogy egyrészt megijedtem, környezetem nyomására elkezdtem „tartalmasabb” ételeket enni, másrészt kialakult egyfajta tartózkodás azoktól az ételektől, amit éppen akkortájt ettem. Így egyelőre visszatértem a vegán étrendhez, és bár már jól vagyok, most még nem érzem magam elég erősnek, hogy újra belevágjak. De nyomon követem a nyersevő blogokban megjelenő ételrecepteket és a főtt ételek mellett igyekszem azokat is beépíteni az étrendembe. Régóta szemeztem már Gitta nyersétel blogjában rendre feltűnő krémes édességekkel, minap meg is jelent egy újabb változat, Erdei gyümölcsös „sajttorta” néven, amit a potluckra Era készített el, úgyhogy elérkezett a pillanat, hogy én is kipróbáljak egyet. Nem tudtam teljes mértékben az eredeti recepthez ragaszkodni, és nem csak az erdei gyümölcs hiánya miatt, hanem mert nem volt itthon sem elég mandula, sem elég kesudió, a dió pedig avasnak bizonyult. Úgyhogy leírom, hogy én hogyan készítettem el.
A nyers étkezést nagyon egészséges és követendő dolognak tartom, én is próbálkoztam vele egy ideig és mondhatom, hogy a közérzetemnek nagyon jót tett, a vitaminszintem emelkedett, a szervezetem megszabadult a feleslegesen visszatartott víztől, ami a külsőmön is rögtön meglátszott. Ha ilyen jó volt miért hagytam abba mégis? Sajnos rákényszerültem, mert egy porckorongsérv eredetű ülőideg gyulladás miatt erős gyulladáscsökkentő gyógyszert kellett szednem. Ezeknek köztudottan rengeteg mellékhatása van, közülük az egyik, hogy gyomorfekélyt okozhatnak. Szerencsére odáig nem fajult a dolog, de azért néhány tünetét élvezhettem. Akinek volt már az tudja, hogy ez mivel jár. Minden étkezést követően 6-8 óra iszonyatos gyomorfájdalom, olyan mint amit gyomorrontáskor érez az ember, csak ez megtízszerezve. Szerintem természetes, hogy egyrészt megijedtem, környezetem nyomására elkezdtem „tartalmasabb” ételeket enni, másrészt kialakult egyfajta tartózkodás azoktól az ételektől, amit éppen akkortájt ettem. Így egyelőre visszatértem a vegán étrendhez, és bár már jól vagyok, most még nem érzem magam elég erősnek, hogy újra belevágjak. De nyomon követem a nyersevő blogokban megjelenő ételrecepteket és a főtt ételek mellett igyekszem azokat is beépíteni az étrendembe. Régóta szemeztem már Gitta nyersétel blogjában rendre feltűnő krémes édességekkel, minap meg is jelent egy újabb változat, Erdei gyümölcsös „sajttorta” néven, amit a potluckra Era készített el, úgyhogy elérkezett a pillanat, hogy én is kipróbáljak egyet. Nem tudtam teljes mértékben az eredeti recepthez ragaszkodni, és nem csak az erdei gyümölcs hiánya miatt, hanem mert nem volt itthon sem elég mandula, sem elég kesudió, a dió pedig avasnak bizonyult. Úgyhogy leírom, hogy én hogyan készítettem el.
Hozzávalók:
Alaphoz:
20 dkg őrölt hámozatlan mandula+paradió (12dkg+8dkg)
5 dkg kókuszreszelék
1 ek. karobpor
1 csipetnyi só
6 szem magozott datolya
5-6 ek. víz
Krémhez:
50 dkg meggy (magozva)
25 dkg őrölt kesudió+hámozott mandula (15 dkg+10dkg)
7 ek. hidegen sajtolt szezámolaj
3-4 ek. agavé szirup (ha szükséges)
2 ek. citromlé
1 csipetnyi só
pici kókuszreszelék
Az alaphoz valókat az aprítógépben masszává dolgoztam, nekem elég édesnek bizonyult, de lehet még tovább édesíteni datolyával, illetve ha túl száraz, akkor mehet még bele víz is. A lényeg, hogy egy tésztaszerű állagot kapjunk amit bele lehet nyomkodni egy kör alakú tortaformába.
Miután ez megtörtént, átmentem rajta egy kicsi görgős nyújtófával, hogy szép egyenletes legyen, majd betettem a fagyasztóba, amíg a krémet elkészítettem.
A krémhez valókat szintén az aprítógépben elegyítettem egymással, nekem kicsit hígnak tűnt, ezért szórtam ebbe is egy kis kókuszreszeléket és kóstolgatva beállítottam az édességét, majd az alapra kentem.
Díszítettem és betettem a mélyhűtőbe 2 órára.
Nagyon finom lett, az egyetlen bajom vele, hogy vagy állandóan mélyhűtőben kellene tartani, vagy egyszerre megenni az egészet, mert ha meglágyul az alja, elég nehezen lehet szeletelni és beleragad egy picit a formába. Én egy harmadik megoldást választottam, fogyasztás előtt mindig betettem a mélyhűtőbe egy fél órára. Így megfagyni nem tudott, viszont elég kemény lett ahhoz, hogy vágni lehessen.
Hú, ez nagyon jól hangzik, biztos nagyon finom is volt. Nem baj, ha jó édes az alap, ha a töltelékbe meggyet, vagy valamilyen savanykásabb gyümölcsöt teszel.
VálaszTörlésÉs a képek fantasztikusak! Nagyon tetszik a blogod!
Köszönöm Gitta, jól esnek a dícsérő szavak! A torta tényleg nagyon finom volt, vetekedett bármelyik sütőben sült sütivel.
VálaszTörlésRemélem azóta már jobban vagy...
VálaszTörlésRenata, szerencsére a gyomrom már teljesen, az ideggyulladásom is szépen javul. Még nem tökéletes, de legalább már dolgozni tudok. Köszi az érdeklődést!
VálaszTörlés