Beindult a sütigyár-Házi csokis keksz

Igen, jól látjátok! Sweet home jelentkezik innen a hóhegyek mögül. Elnézést kérek az olvasóimtól a két hónapos csend miatt és köszönöm szépen Szepyke, Trinity, Renáta és Andi cuki érdeklődését hogylétem felől. Nagyon jól esett, hogy észrevették a távollétemet és hiányoltak. Most már itt vagyok!!! Az utóbbi időben nem nagyon tudtam a blogokat sem olvasni, s bár Siccike is meghívott a Vegán Vendéglőbe és a Vegán Karácsony blogra társszerzőnek, ott sem sikerült brillíroznom eddig. Szóval, el vagyok maradva az írással és az olvasással is. Főzni azért főztem, és fotóztam is, de arra, hogy feltegyem a receptet már nem volt időm. Most a karácsonyi készülődés sem éppen a legideálisabb időpont, nem is értem, hogy a rendszeresen posztoló bloggerek hogy csinálják de igyekszem zárkózni. Mint már írtam jelentős információhiánnyal küzdök, hogy mi történt a blogvilágban az elmúlt két hónapban, ezért szemlesütve, előre bocs azoktól, akiket olvasni szoktam, de időbe telik amíg visszamenőleg átnézem az írásaitokat. 

Nem is tudom mivel kezdjem. A következőkben lesz jó néhány olyan recept ami nem vegán. Ennek oka az, hogy karácsonykor nem akarom kiütni a biztosítékot a családtagjaimnál azzal, hogy csupa reform kaja kerül az asztalra. A férjem és a fiam már megszokták ezeket az ízeket, de a többieknek kicsit idegen lenne a 100% teljeskiőrlésű liszt stb. A másik ok az, hogy most nem akartam kísérletezni azzal, ha a recept tojást ír, mi történik ha elhagyom, vagy ha a tejszínt növényi változatával helyettesítem, hogyan viselkedik a tészta, ha a vaj helyett olajat, vagy pálmazsírt használok. Nincs időm számolgatni, hogy ha a recept 12,5 dkg vajat ír, az mennyi lehet olajban. Vannak olyan megszokott ételek is, amik minden évben elkészülnek, de kicsit sem egészségesek, mégis mindenki ragaszkodik hozzájuk. Azért a barnanádcukrot és mézet nem cseréltem le kristálycukorra és lisztben is maradtam a tönkölynél, ha nem is a teljeskiőrlésű változatnál. Még így is becsúsztak bakik, a mai napom teljes katasztrófa volt, még jó hogy nem tegnap kezdtem a főzést, sütést, mert akkor ma végleg szögre akasztanám a kötényemet.
De most nem ezzel kezdem, ennyi kihagyás után.

Házi csokis keksz

Tudom, hogy Stahl Judittal kapcsolatban megoszlanak a vélemények. Sokan nem kedvelik sem őt, sem a receptjeit, sőt már-már sikk szidni, de ez engem egyáltalán nem érdekel. Én személy szerint bírom a nő stílusát és a receptjeiben sem csalódtam soha. Így volt ez ezzel az aprósütivel is. A Stahl magazin karácsonyi különszámában találtam.

Hozzávalók:
10 dkg étcsoki
10 dkg tejcsoki
10 dkg hideg vaj
1 ek. instant kávé (én gabonakávét használtam)
2,5 dkg cukrozatlan kakaópor
25 dkg finomliszt (nálam tönkölybúza)
1 kk. szódabikarbóna
1 csipet só
10 dkg cukor (nálam barnanádcukor)
4 ek. méz
1 narancs reszelt héja

A csokoládét aprítógépben összevágtam, de még darabos maradt. A gabonakávét feloldottam 1 ek meleg vízben. Összekevertem az átszitált lisztet, kakaóport a szódabikarbónát és a sót és hozzáadtam a felkockázott hideg vajat és elmorzsoltam benne. Mikor ez megvolt, hozzáadtam a cukrot, a mézet, a csokit, a narancshéjat a kávét és kézzel összegyúrtam. A tésztát kettéosztottam, rudat formáltam belőle és folpackba csomagolva 1 órát pihentettem a hűtőben. Egy sütőlapra sütőpapírt tettem és a tésztából vastagabb szeleteket vágtam, golyót formáztam belőle és sütőpapírra egymástól kb 5 cm-re tettem és kézzel ellapítottam. A sütőt 165 C-ra melegítettem és hőlégkeverésen 10 percig sütöttem a kekszeket, majd sütőrácsra helyeztem. Miután teljesen kihűlt fémdobozba tettem, így hetekig elállna, de január elején már nem lesz belőle egy szem sem.

Aki szereti a nem túl édes, kissé kesernyés narancsos ízeket feltétlenül próbálja ki.