2010. február 28., vasárnap

Tibeti nagy Buddha nap


Ma a tibeti nagy Buddha napja van, ami annyit jelent, hogy minden gondolatnak 10 milliószoros teremtő ereje van. A negatív gondolatoknak is. Kérlek benneteket, hogy a mai napon pozitív gondolatokkal , jókívánságokkal és cselekedettekkel erősítsük egymást és magunkat. 


Isten áldását kérem minden ismerősömre (virtuális ismerőseimre is), barátomra, családtagjaimra, rokonaimra, szeretteimre, ellenségeimre, minden emberre a Földön, minden élőlényre az Univerzumban és magamra is!



Kívánom, hogy legyen szép napotok!!!!


2010. február 24., szerda

Rántott zeller



Nem emlékszem, ki csinált először rántott zellert a kolléganőim közül, de az biztos, hogy hálás vagyok neki azért, mert megismertette velem ezt a nagyszerű ételt. Nálunk mindenki oda van érte és ez nagy szó, mert zeller elég megosztó zöldség. Valaki vagy imádja, vagy rá sem tud nézni. Szerencsére, mi az előbbiekhez tartozunk. Bár nálam minden zöldség jöhet rántva, ez mégis az egyik kedvencem, csak a rántott sütőtök szállhat vele versenybe. Elkészítésébe semmi különleges nincs, azért teszem mégis ide, hátha valaki nem ismeri és kedvet kap hozzá. A panírozásához én nem használok tojást, de hagyományosan panírozva is tökéletes.


Hozzávalók:
zeller (minél nagyobb annál jobb)

őrölt fekete bors

tönkölybúza fehérliszt
étkezési keményítő kevés vízben kikeverve (vagy tojás)
tk. zsemlemorzsa
olaj

A zellert meghámoztam és fél cm vastag szeletekre vágtam. A párolóedénybe vizet forraltam, a felső részébe minden fűszerezés nélkül beletettem a zeller szeleteket, rátettem a búrát és addig pároltam amíg beleszaladt a villa, de még egy kicsit kemény volt. Nem jó túlpuhítani, mert úgy szétesik és nagyon megszívja magát olajjal. Miután kihűlt a zeller besóztam és mindkét oldalát megszórtam egy kis fekete borssal, majd kipaníroztam (liszt-vízben elkevert keményítő- zsemlemorzsa). Lehet forró olajban is kisütni, de ugyanolyan jó, ha a kipanírozott szeleteket egymás mellé tesszük a sütőtepsiben, vagy sütőlemezen, aminek van egy kis szegélye, meglocsoljuk egy kis olajjal és 180 C-on hőlégkeverésen 15 percig az egyik oldalát, majd 15 percig a másik oldalát sütjük. A panír finom lesz, viszont nem szívja meg magát olajjal, nem lesz büdös a lakásban és nem kell nagytakarítást csinálni a sütés végeztével. Tepsis krumplival, vagy petrezselymes krumplival, céklasalátával és szójamajonézzel tökéletes ebéd!



2010. február 23., kedd

Padlizsánkrém vega majonézzel


Valamikor nagyon régen készítettem utoljára padlizsánkrémet, de újabban visszatartott az, hogy majonéz kellett bele, de a bolti majonézeket és a tojást igyekszem elkerülni. Most viszont már volt saját szójamajonézem, ez már nem lehetett akadály. Akkor amikor még csináltam, a padlizsánt egyben sütöttem meg a sütőben. Úgy is jó volt, de Tománál találtam egy sokkal jobb sütési megoldást. Kipróbáltam és tényleg…..A padlizsán olyan finom volt pusztán attól, hogy be lett sózva és olajozva, ráadásul kicsit rásült az alufóliára, ott abban a pillanatban meg tudtam volna enni az egészet. 

Hozzávalók:
3 padlizsán
1 kis fej vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
olívaolaj
himalaya só
őrölt fekete bors
3 ek. szójamajonéz

A padlizsánokat megmostam, kettévágtam, a vágott felületüket beirdaltam, sóztam, meglocsoltam olíva olajjal és vágott felületükkel lefelé alufóliával bélelt tepsibe tettem és 200 C-on 30-40 percig sütöttem. Közben a hagymát megpucoltam és apró kockákra vágtam, sóztam és olívaolajon megpirítottam. Az utolsó 1 percben hozzádobtam a felaprított fokhagymákat is. Közben a padlizsán elkészült és miután kicsit kihűlt, lehúztam a héját és villával kicsit összetörtem és elkevertem a pirított hagymával. Ez még nem volt elég, mert túlzottan darabosnak találtam, úgyhogy a botmixerrel itt ott belekavartam, hagyva egy két nagyobb darabot is benne. Miután ezzel megvoltam, borsoztam és hozzáadtam a szójamajonézt. Pirítóssal ettem, de szerintem tésztaszószként is egészen nyugodtan használható.


2010. február 13., szombat

Farsangi fánk vegánul



Hetek óta tervezgetem, hogy fánkot sütök, meg persze ígérgetem is a családnak. Most aztán volt egy jó alkalom, hogy (vegák, most egy pillanatra ne figyeljenek) a karajcsontból, fiúknak főzött tejfölös gomba leves mellé éppen jó lesz második fogásnak. (Szeretném magamról lerázni a húskészítés terhét, most már egyre inkább sikerül is, de néha kénytelen vagyok beadni a derekamat.) 
Szóval….ha már fánkot sütök, olajban, úgy gondoltam, akkor legalább a tejet és a tojást elhagyom belőle. Totálisan nem mertem teljeskiőrlésű lisztből készíteni, mert attól féltem, az mégjobban megszívná magát, mint a fehérliszt, de azért valamennyit belecsempésztem a receptbe. Szerintem jól sikerült. Annyira talán nem levegős, mint a hagyományos, de ennyi komromisszum szerintem még belefér. A Napfényes Alapítvány Sütemények című könyvéven található receptet vettem alapul, de egy kicsit módosítottam a recepten, vettem ezt-azt Limarától is. Például a rumot. Nem vagyok nagy alkohol fogyasztó, sőt egyáltalán nem iszom, de elhiszem Limarának, hogy a rummal a tésztában elkerülhető, hogy nagyon megszívja magát olajjal a tészta. Úgyhogy inkább bevállaltam ezt, mint, hogy egy gyomrot megülő olajos tésztát kelljen ennünk, a rum alkoholtartalma úgyis elpárolog a sütés közben.




Hozzávalók:

50 dkg tönkölybúza fehérliszt
10 dkg tk tönkölybúzaliszt
8 dkg olvasztott bio margarin
10 dkg barna nádcukor
2,5 dl langyos rizstej
0,5 dl rum (elhagyható, de akkor 3 dl legyen a tej)
3,5 dkg élesztő
kurkuma
csipet himalaya só

sárgabarack lekvár

1,5 dl langyos tejben elkevertem 1 tk. cukrot és belemorzsoltam az élesztőt, letakartam és hagytam felfutni. A liszteket a kurkumával és a sóval összekevertem, beletettem a cukrot, az olvasztott biomargarint, a rumot és a felfutott élesztővel és a maradék tejjel együtt rugalmas tésztát dagasztottam. Letakartam és meleg helyen duplájára kelesztettem. Gyúródeszkára borítottam és egy cm vastagra nyújtottam, fánkszaggatóval kiszaggattam, majd konyharuhával letakartam és 30 percig pihentettem. Közben egy lábosban felmelegítettem az olajat és amikor már meleg, de nem túl forró, kisütöttem a fánkokat. Mindegyik közepébe mélyedést nyomtam az ujjammal és úgy tettem az olajba, hogy először a felső, benyomott fele került alulra. Erre fedőt tettem és 1,5 percig sütöttem, majd megfordítás után már fedő nélkül még 1,5 perc következett. Egy valamikori olajsütő kosarába szedtem, hogy le tudjon csepegni a felesleges olaj. 
Házi sárgabarack lekvárral ettük.



2010. február 6., szombat

Leveles krumplis „pogi”




Először Moha csodás képei ragadták meg a fantáziámat, aztán a receptet is átnéztem, sőt Csincsilla pogácsáit is megnéztem. Délutánra pókerpartit terveztünk a gyerekkel, gondoltam arra, pont jó lesz egy kis rágcsálni való. A kártyaparti érdeklődés hiányában ugyan elmaradt, a pogik azért elkészültek. A tészta állagra nagyon jó, könnyű vele dolgozni, de nekem sótlan és kicsit száraz lett az eredmény. Ez adódhatott abból, hogy én libazsír helyett pálmazsírt használtam, bár szerintem inkább a sütési idő és a hőfok máshogy működik az én sütőmben. A pálmazsír ugyanis ugyanolyan zsíros, mint a többi zsír, így szerintem ez a változtatás nem olyan fokú, mintha mondjuk vajat használtam volna zsír helyett. Mindenesetre tapasztalatokat szereztem bőven a sütés során. Az első sütést hőlégkeverés nélkül 210 C-on 15 perccel kezdtem, de tésztának és a szezámmagnak semmi színe nem volt, ráadásul a tészta sem jött fel olyan nagyon. Ráhúztam még 5 percet, szín továbbra is semmi, viszont jól kiszáradt. Következő tepsinél hőlégkeverésen sütöttem 190 C-on 10 perc alatt megsült a teteje (ezen sajt volt), az alja még nem volt jó így még 5 percre visszatettem. Szépen megemelkedett, ropogós volt, finom lett. Harmadik tepsi, megint szezámmagos, szépen megemelkedett, megpirult, de kissé kiszáradt. A recept mindenképpen jó, érdemes tovább kísérletezni, de legközelebb egy kicsit több pálmazsírt teszek a tésztába, kicsit vastagabbra nyújtom (azt hiszem nekem kicsit vékonyabb lett, mint ahogy Moha ajánlotta) és maradok a hőlégkeverésnél. Úgy látszik az én sütőm ebben jobb. 



Hozzávalók:

30 dkg főtt, áttört krumpli
40 dkg tönkölybúza fehérliszt
20 dkg tk. tönkölybúzaliszt
1 ek himalaya só (legközelebb púpozva teszem)
csipet aszkorbinsav
2 dl langyos rizstej+ 2 ek víz
3 dkg élesztő
1 tk cukor
10 dkg pálmazsír (legközelebb kicsit több)

3 ek pálmazsír
himalaya só
fokhagymapor
asafoetida
őrölt chili paprika

reszelt sajt
szezámmag
sós víz


Az élesztőt felfuttattam 1 dl langyos tejben elkevert cukorral. A liszteket összekevertem a sóval, az aszkorbinsavval, hozzáadtam a krumplit, az olvasztott és langyosra hűtött pálmazsírt és a felfutott élesztővel és a maradék tejjel rugalmas tésztát dagasztottam. Nekem még szükségem volt 2 ek vízre is ehhez a művelethez. A tésztát meleg helyen duplájára kelesztettem, majd téglalap alakúra nyújtottam, és megkentem a pálmazsírral, melyet előzőleg meglangyosítottam és elkevertem benne egy kis sót, fokhagymaport és asafoetidát és chili paprikát. A megkent tésztát feltekertem mint a bejglit és letakarva hagytam fél órát pihenni. Miután letelt az idő újra kinyújtottam ujjnyi vastagra (annál egy kicsit vékonyabb lett), lekentem langyos, sós vízzel, egyik felét megszórtam szezámmaggal, másik felét reszelt sajttal és kockákat vágtam belőle. Sütőpapírral bélelt sütőlapra tettem és előmelegített sütőben fentiekben leírt módon sütöttem. (Legközelebb hőlégkeverésen, 190 C-on 15 perc.)



2010. február 1., hétfő

Kakaós-ricottás süti



Ennek a sütinek az eredetije a Mindmegette.hu –ról származik. Engem kicsit zavart az evőkanalas mérték ezért átszámítottam (pontosabban lemértem) grammokba a hozzávalókat, ezért olyan furcsák a mennyiségek. Az nem derült ki az eredeti receptből, hogy púpozott, vagy csapott kanalakról van-e szó, én púpozottal számoltam és dupla mennyiséget vettem. Nekem így lett egy kapcsos tortaforma tele a piskótával. Néhány dolgot változtattam az eredeti recepten, a tojásokat kihagytam, a lisztet kevertem, tettem bele citromlevet és sütőport, növényi tejet használtam, a túrót ricottára cseréltem és került bele joghurt. Lehetne még tovább fokozni (vegánosítani) azzal, hogy a ricotta helyett tofut, a joghurt helyett szójajoghurtot használunk, de nálunk a tofu sajnos nem mindenkinek jön be, ezért más alternatíva nem nagyon maradt nekem. A gyerek képes és egy falatot sem eszik belőle, ha a sütiben tofu, vagy sárgarépa, netán cékla van.
Egyébként nagyon finom és dekoratív süti lett belőle. Ennek egy túrórudival készült változatát megtaláljátok a Nosaltyn is.

Hozzávalók:

365 g tönkölybúzaliszt (fele fele arányban fehér és teljes kiőrlésű)
250 g barna nádcukor
  40 g édesítetlen kakaópor (nálam Holland)
145 g napraforgó olaj
  0,5 l rizstej
1 cs sütőpor
1 tk szódabikarbóna
1 citrom leve
olaj, margarin, vaj vagy pálmazsír a forma kikenéséhez
csokidarabok (nálam csokilencse)


25 dkg ricotta
0,5 doboz natúr joghurt
2 ek tk. tönköly búzadara
7 ek barna nádcukor (porcukorrá darálva)

A ricottát, a joghurtot, a búzadarát és a cukrot alaposan összekevertem egymással és félre tettem.
A liszteket, a kakaóporral és cukorral összekevertem, beleöntöttem az olajat és a tejjel kikevertem. A citrom levébe beletettem a szódabikarbónát és a sütőport és elkevertem. Ezt célszerű a tészta keverék felett csinálni, mert ki fog habzani és úgyis ebbe kell beleönteni. Elkevertem a tésztát, most már a citromleves keverékkel is.
Kizsíroztam egy kapcsos tortaformát és beleöntöttem a tésztát, majd kiskanállal, egymástól 1 cm-re a tetejére szaggattam a túrómasszát és megszórtam a csokilencsével.
Előmelegített sütőben 180 c-on hőlégkeverésen 50 percig (tűpróbáig) sütöttem. Teljesen kell hagyni kihűlni, langyosan nem olyan finom! Mi még langyosan vágtuk fel, mert türelmetlenek voltunk, ezért tűnik úgy a képeken, mintha nem lenne átsülve.