Hamis túrógombóc

Régóta dédelgetem magamban, hogy ki kellene próbálni, hogy a köles hogyan funkcionál tehéntúró helyett. Hittem is, meg nem is, hogy a megfelelő összetevőkkel együtt kísértetiesen hasonlatos tud lenni hozzá. Kétségeim azért voltak, mert bár nagyon kedvelem a kölest köretnek, ízhatásában még a gabonafélékhez sem hasonlít, nem hogy a túróra.
Így fogtam neki ma a túrógombóc elkészítésének. Amikor megfőtt a köles és megkóstoltam, hát mit mondjak, nem a túró jutott róla az eszembe. De aztán belekerült a citromlé és a szójajoghurt és megtörtént a csoda. Túró íze lett. Mire elkészült, már küllemében is hasonlított ama gombócra. Családom persze rögtön nekiesett, én meg lestem minden rezdülésüket, vajon olyan-e, mint amilyenre számítottak. És láss csodát! Férj teljesen odavolt, hogy ez pont olyan ízű, mint az eredeti, Gyermeknek is ízlett.


Hozzávalók:
150g köles (előző este beáztatni, én ezt elmulasztottam, de így is működött)
500ml rizstej
200g barna nádcukor (én 120g tettem bele és így is túl édes volt)
60g tönkölybúzadara
1-2 ek. bio növényi margarin (nálam 1 ek. pálmazsír)
1 dl szójajoghurt
1 citrom leve
1 csipet só (nálam Himalaya só)

0,5 dl olaj (én pálmazsírt használtam)
100g teljes kiőrlésű tönkölyzsemlemorzsa

1-2 dl szójajoghurt
3 ek. nádporcukor (én gyümölcscukrot használtam)
fahéj (opcionális)

A rizstejet feltettem melegedni és hozzátettem a kölest és a barna nádcukrot. A cukrot jobb inkább apránként hozzáadni, hogy ne legyen túl édes. Folyamatos kevergetés közben addig főztem, amíg a köles már majdnem puha volt, ekkor tettem bele az 1 ek. pálmazsírt és a darát. Még kettőt-hármat kevertem rajta, majd lefedve hagytam kéz melegre hűlni. 

Közben az olajon (pálmazsíron) megpirítottam a zsemlemorzsát. Én vizet nem szoktam hozzá tenni, mert szeretem ha a morzsa kicsit kérges, de ha szükségét látod, tehetsz bele egy pici vizet.

Mikor kihűlt a köles, jöhet bele a citromlé, a só és 1 dl szójajoghurt. Ha nem elég édes ekkor még lehet picit édesíteni rajta, illetve ha híg akkor mehet még bele egy kis búzadara, de akkor még állnia kell pár percet, hogy megszívja magát. Gombócokat formáltam belőle, és megforgattam a pirított zsemlemorzsában.

Öntetként a maradék szójajoghurtba belekevertem a gyümölcscukrot és én még tettem bele fahéjat, mert nem kedvelem túlzottan a szójajoghurt markáns szója ízét, amit nagyon jól tompít egy kis fahéj.

Forrás: Napfényes Élet Alapítvány, Gabonaételek