Mandulás amarántgolyó

A hétvégére készített süteménynek hétfő estére már csak a morzsái voltak meg. Pedig két nagy tepsivel sütöttem, és annyira nem is nagy a család. Most úgy voltam vele, elég már a lisztből és cukorból a hétre, valami könnyűt és egészségesebbet kellene készíteni, ami gyorsan meg is van és energiát sem kell használni hozzá. És ekkor lép színre a jó öreg amaránt. Magát az amaránt magot még csak egyszer használtam, de akkor csúfos véget ért szegény, a kukában végezte. Nyilván én csináltam valamit rosszul, de ez hosszú időre megpecsételte a sorsát a kettőnk viszonyában. Máshogy érzek viszont a pattogatott verziója iránt. Még lakto-ovo koromban gyakran tettem joghurtba és ettem müzli helyett, aztán később felfedeztem a bioboltok polcain a most alkotott édesség gyári verzióját. Mondhatom, szerelem volt első harapásra. Mikor az összetevőket elolvastam a csomagoláson felötlött bennem, hogy azért ennek a házi elkészítése sem lehet nagy ördöngösség. Aztán a kezembe akadt egy nagyon jónak tűnő recept is és belevágtam. Most már sokadszorra készítem, bár az íze nem teljesen ugyanaz, mint a nagyüzemi testvérének, de ez is fincsi és ha az ár/érték arányt nézem, biztos, hogy a házi készítésre szavazok.

Hozzávalók:

25 dkg pattogatott amaránt
20 dkg szeletelt mandula
20 dkg árpamaláta-szirup (helyettesíthető mézzel, nekem csak 15dkg szirupom volt, úgyhogy kiegészítettem)
3 ek. szilvalekvár (én 20 dkg aszalt szilvából fahéjból és pici vízből készítettem lekvárt)
3 ek. karobpor
1 ek. kandírozott bionarancshéj (én elhagytam, mert nem akartam cukros dolgot beletenni)
1 tk. fahéj

Az eredeti recept szerint a mandulát sütőbe kell tenni és enyhén megpirítani, de én ezt a mutatványt megspóroltam. Igaz, hogy a szeletelt mandula már így is halott, de nem akartam ezt tovább tetézni azzal, hogy még sütöm is. Az ízén lehet, hogy kicsit változtat, ha neked így szimpatikusabb pirítsd meg. Az amarántnak a harmadát félretettem, a maradékot a többi hozzávalóval összekevertem.

Ha nagyon morzsás marad akkor még mehet bele egy pici lekvár, vagy egy csepp víz, de most még nem kell, hogy teljesen összeálljon, csak annyira hogy a magok azért ne legyenek teljesen külön. Fél órát úgyis pihentetni kell, addigra jól formázható lesz. Mikor letelt az idő, vizes kézzel pingponglabda nagyságú golyókat formáltam belőle és meghempergettem a félretett amarántmagban. Hűtőben tároljuk. Nagyon gyorsan készen van, viszont 1-2 nap állás kifejezetten jót tesz neki, hogy az ízek jól összeérjenek.

Forrás: Napfényes Élet Alapítvány, Sütemények

Az imént a gyermek a hűtő felé járt és ennyi golyónak máris lába kélt. Na ez sem fog 1-2 napig érlelődni. Most már értitek?