2009. augusztus 7., péntek

Zöldség-tejszín-barnarizs


Villámgyorsan kellett ma ebédet összedobnom, ráadásul a gyümölcsnapok után nem akartam rögtön nehezebb étellel nyitni, úgyhogy valami egyszerűben gondolkodtam. A piacon „sétálgatva” nem volt nehéz dolgom, gyönyörű volt a látvány kora reggel. Még egy kisegér farkát is láttam, ahogy megbújt a kukorica csövek alatt. Szóltam az eladónak, nem akartam, hogy valaki megijedjen tőle. Mondjuk ezt később meg is bántam. Hazafelé azon gondolkodtam, vajon mi lesz szegénnyel? Életben hagyják-e? Inkább nekünk kellett volna megfogni és kivinni a piacról. Bízom benne, hogy aki elkapta, hagyta aztán elmenekülni, ő is egy élőlény, de az is igaz, hogy én sem örülnék, ha a pincémbe költözne. Ha legközelebb megyek megkérdezem az eladót mi lett vele.

Visszatérve a választékra, öröm ilyenkor a standok között járkálni. Az áruk többségére jó ránézni, mert frissességtől duzzadó, élén színeikkel a szemet gyönyörködtetik. Lehet, hogy a környezet teszi, de az emberek is sokkal kedvesebbek, előzékenyebbek egymással, mint mondjuk egy nagyáruházban. Kedvenceim az idős nénik és bácsik, akik a kiskertjükben termett portékájukat árulják. Mosolyognak a vevőre és még az is aranyos ahogy minél több dolog megvételére próbálnak rávenni. Szívesen vásárolok náluk, mert azon túl, hogy tudom, ez nekik nagy segítség, biztos lehetek benne, hogy magyar termék kerül a kosaramba. Gondolom nem egyedül vagyok így, de nekem az út szélén virágot áruló időseken is mindig megesik a szívem és ha tehetem vásárolok tőlük. Eszembe jut, hogy a nagyszüleimnek is nagy veteményesük volt, ahol rengeteget dolgoztak, mire leszedhették azt a kis gyümölcsöt, zöldséget. Aztán a nagyikám kijárt a felesleget eladni, meg volt aki házhoz jött egy kis háztájiért. Jó kis nyugdíj kiegészítés volt ez nekik (mert az régen sem volt valami nagy összeg).
Szóval a piacon összevásároltam ezt-azt és gondoltam majd csak lesz belőle valami. Lett. Körülbelül 40 perc alatt, csupa egészséges alapanyag hozzáadásával elkészült az ebéd és még munka sem volt vele túl sok. Egy olyan tipikus " Főzz az egészségedért" étel!


Hozzávalók:
50 dkg gomba
1 padlizsán
1 cukkini
1 kis fej brokkoli (karfiolt akartam, de azok kritikán aluliak voltak)
1 cs újhagyma
3 g fokhagyma
1 kaliforniai paprika
2,5 dl zabtejszín
3 ek barna rizsliszt
olívaolaj
3 ág rozmaring
1 marék bazsalikomlevél

fekete bors
4 dl víz

50 dkg barnarizs (feltárt)

A megtisztított és felszeletelt újhagymát egy pici olívaolajon megpirítottam, hozzáadtam a fokhagymát és a rozmaringot, majd mikor már ezek is illatoztak, rádobtam a megtisztított és feldarabolt gombát és fedő nélkül pirítottam úgy 10 percig. Hozzáadtam a rózsáira szedett brokkolit és a feldarabolt szárát. Megsóztam, borsoztam és néha kevergetve tovább pirítottam. Felvágtam egy kaliforniai paprikát és ezt is bele tettem, majd jöhet a megmosott felkockázott cukkini és padlizsán is. Megszórtam a barna rizsliszttel, felöntöttem a vízzel és a tejszínnel, még sóztam rajta és addig főztem amíg a zöldségek már majdnem megpuhultak. Az utolsó 5 percben beleszórtam az apróra tépkedett bazsalikommal. 
A barnarizst megmostam és kétszeres vízben, sóval puhára főztem.
Tálaláskor a barnarizsre halmoztam a tejszínes zöldséget.
Ebből jó nagy, olyan 5-6 személyes adag lesz, én szeretek nagy adagokat főzni, akinek ez sok az csökkentse a mennyiséget, bár akkor törheti a fejét a maradék cukkini és padlizsán felhasználásán.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése