Vegetáriánus rakott kel

Imádom a kelkáposztát. Jöhet minden formában, főzeléknek, levesnek és rakottan. A rakott kel elkészítése húsevő koromban nem okozott nagy problémát, hiszen már az anyatejjel magamba szívtam elkészítésének módját. Sokáig csináltam is, de az utóbbi néhány évben én csak néztem ahogy ették. A hús egyáltalán nem hiányzott, a benne lévő kel az viszont nagyon. Nem vagyok híve a hagyományos magyar ételek vegánosításának, mert úgy gondolom, hogy teljesen különböző az ízviláguk, és az eredeti, megszokott íz soha nem reprodukálható. De az összehasonlításuk elkerülhetetlen és mit mond ilyenkor a magyar konyhán nevelkedett? Maradok az eredetinél. Valljuk be, sok esetben igaza is van, ez esetben mégis megkockáztattam a dolgot. Eleinte csak magamnak csináltam próbaképpen, de egyszer a fiúk is megkóstolták és azóta ők is szívesen megeszik a hús nélküli változatot. Pillanatnyi hangulat és a piaci lehetőségek döntik el, hogy gombával, vagy lencsével készül, most egy lencsés változatot sütöttem.
Az alábbi mennyiség egy 26x40 cm-es tepsibe fér bele púpozva. Aki nem akar több napig ezen élni, az felezze az alapanyagokat.

Hozzávalók:
4 kelkáposzta (most még kicsik vannak, később 2 is elég)
40 dkg lencse (beáztatva)
2 fej vöröshagyma (aprítva)
20 dkg barna rizs (nekem Basmati volt csak itthon, de az luxus ebbe az ételbe)
4 gerezd fokhagyma
kis olíva olaj
só, 
veganatura, 
fekete bors
piros paprika
majoranna
1 doboz szójajoghurt vagy napraforgómagból, vízből, citromléből készített „tejföl”

maradék 1 szál sárgarépa, 15 dkg gomba (opcionális, egyáltalán nem szükséges bele, nekem megmaradt és nem akartam eldobni)


A kelkáposztát félbe vágva sós vízben puhára főztem. Közben a vöröshagymát az olajon megpirítottam, mikor már volt egy kis színe, utána dobtam a fokhagymát is. Néhány perc múlva lehúztam a tűzről és mikor kihűlt beletettem a pirospaprikát. Visszatettem és a lencsével (répával, gombával) pirítottam egy kicsit, felöntöttem annyi vízzel, hogy ellepje befűszereztem és addig főztem, míg a lencse megpuhult. Közben egy másik lábosban kétszeres vízben, sóval megfőztem a rizst, majd összekevertem a lencsével. Itt el kell dönteni, hogy szaftosabbra, vagy szárazabbra szeretnénk a tölteléket, mert attól függ, hogy a lencse szaftját is hozzákeverjük-e a rizshez. Én most szárazabbra készítettem, hogy szépen lehessen szeletelni.
Egy tepsibe leraktam a kelkáposzta felét, megsóztam, ráterítettem a lencsés rizses tölteléket és befedtem a kel maradékával. Meglocsoltam egy kis olíva olajjal és ráöntöttem a fokhagymával, sóval elkevert szójajoghurtot. Betoltam a 180 C-ra előmelegített sütőbe és 40 percig sütöttem, amíg a teteje megpirult egy kicsit.

Másik változat, hogy a lencséhez nem teszünk rizst, ilyenkor szaftosabb lesz, vagy a lencse helyett gombát használunk.
a szójajoghurtot lehet helyettesíteni napraforgó „tejföllel”:
10 dkg napraforgómag
citromlé ízlés szerint
só
2 dl víz
2-3 gerezd fokhagyma
Turmixgépben összekeverjük a napraforgómagot, vizet, fokhagymát és saját ízlésünk szerint sózzuk, savanyítjuk.

Forrás: Új Biológia, Lúgosító ételreceptek